Napjai lehetnek csak hátra a Triglav gleccsernek
Dolgozik a klímaváltozás, nagyon úgy tűnik, hogy az utolsókat rúgja a szlovén Alpok egyik szimbóluma is.
A klímaváltozás elkerülhetetlenül elérte Szlovénia legnagyobb magashegyi ikonját: a szakértők figyelmeztetése szerint a Triglav északi oldalán található jégmező utolsó maradványai is elolvadnak a napokban. Ezzel nemcsak egy geológiai képződmény semmisül meg, hanem az alpesi mérések egyik leghosszabb fejezete is lezárul.
A Triglav gleccser a Júliai-Alpok szívében, Szlovénia legmagasabb csúcsa (2864 m) alatt található, közvetlenül a Kredarica menedékház szomszédságában. Az Alpok egyik legkeletibb és legalacsonyabban fekvő jégmezőjeként mindig is különleges mikroklímával és nagyfokú sérülékenységgel rendelkezett.
A 19. század közepén, a kis jégkorszak végefelé a gleccser kiterjedése még elérte a 40 hektárt (0,4 km²), és sok helyen 20 méternél is vastagabb volt. Ebben az időszakban még valódi gleccserként viselkedett: saját súlyánál fogva lassan mozgott, és mély gleccserhasadékok szabdalták a felszínét.
A szlovén földrajztudósok — a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia (ZRC SAZU) Anton Melik Geográfiai Intézetének munkatársai — 1946 óta folyamatosan, évről évre dokumentálták a jégmező állapotát. Ez a szinte páratlan, nyolc évtizedes adatsor jól megvilágítja a felmelegedés drámai ütemét.
A 20. század végére a gleccser kiterjedése néhány hektárra zsugorodott, és elveszítette a mozgásképességét. A szakértők ettől kezdve már nem klasszikus gleccserként, hanem úgynevezett „holttest-jégként” (glaciert) hivatkoztak rá, utalva arra, hogy a jégtömeg statikussá vált.
A jégmező hanyatlása ugyanakkor az utóbbi években végzetesen felgyorsult. Az idei végső elolvadáshoz több összetett tényező együttes hatása vezetett. A 2025/2026-os tél rendkívül enyhe és csapadékszegény volt, az átlagosnál jóval kevesebb hó hullott a magashegységben. A vékony hóborítás miatt a tavasz elejére teljesen eltűnt az a védő réteg, amely nyár elején visszaverte volna a napsugárzást. A több hullámban érkező nyári hőséghullámok közvetlenül a sziklákon fekvő jégmagot érték, amelynek területe már az 1 hektár töredékére, alig néhány ezer négyzetméterre zsugorodott.
2022-ben, a pekingi téli olimpia előtt a Szlovén Olimpiai Bizottság még egy különleges akcióval igyekezett felhívni a figyelmet a klímaváltozásra: a gleccserből kivágott jégdarabot („Olimpiai Jégdarab”) szállítottak végig Európán és Ázsián, hogy rámutassanak a magashegyi ökoszisztémák veszélyeztetettségére.
Miha Pavšek, a ZRC SAZU kutatója a friss jelentésekben rámutatott: a Triglav északi, árnyékos katlana sokáig védelmet nyújtott, de a tartósan magas nyári átlaghőmérséklet ellen ez a mikroklíma sem tudta többé megvédeni a megmaradt jég- és sziklatörmelék-keveréket.
A Triglav gleccser sorsa nem egyedi eset, de Szlovénia számára mélyen szimbolikus. A Triglav maga a nemzeti identitás része (a szlovén címerben és zászlóban is szerepel), a csúcs alatti jégmező pedig évszázadokon át a hegyvidék állandó elemét jelentette.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy még ha a jövő télen bőséges havazás is érkezne a Júliai-Alpokba, az csupán időleges hófoltokat hozhat létre, nem pedig a gleccser újjáéledését. A valódi gleccserképződéshez évtizedekig tartó, tartósan hideg és csapadékos klímára lenne szükség, amire a jelenlegi globális felmelegedési trendek mellett nincs reális esély.
A Triglav gleccser végleges eltűnése intő jel az egész alpesi régió számára: a Középső- és Keleti-Alpok alacsonyabban fekvő gleccserei gyors egymásutánban érihetik el azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés.
Borítókép: 2018-ban még ekkora volt az egykori Triglav-gleccser maradványa (wikipedia)