Már november elején megbillen a sarki örvény

Jelentősen legyengül a nyugatias áramlás, gyakoribbá válhatnak a sarkvidék felől érkező hidegleszakadások.

A meteorológiai előrejelzések szerint az idei évben rendkívül korán, már november elején jelentős gyengülés mutatkozik a sarki örvény szerkezetében. Ez a légköri képződmény normál körülmények között egy stabil, körkörös áramlást biztosít a magaslégkörben (sztratoszférában), amely a hideg levegőt a sarkvidéki területekre kényszeríti. Amikor a sztratoszférikus poláris örvény intenzitása csökken, a sarki levegő sokkal könnyebben törhet ki alacsonyabb szélességi körök felé.

Mi is valójában a sztratoszférikus poláris örvény?

Ez az örvény októberben kezd kialakulni, és szorosan kötődik a poláris éjszaka időszakához. Ekkor ugyanis a Föld tengelyferdesége következében az északi sarkkörön belüli területet nem, vagy csak minimális mennyiségben érik el a napsugarak. A sötétség beálltával a hőmérséklet is egyre jobban elkezd csökkenni, de nem csak a felszínen. Ez a lehűlés a sztratoszférában körülbelül 25–30 kilométer magasan (30 hPa és 10 hPa-os nyomási szinten) is elkezdődik.

Az idő előrehaladtával egyre több és egyre hidegebb levegő halmozódik fel a magasban, akár -70, -80 fok alá is lecsökkenhet a sztratoszféra hőmérséklete. Ez a hideg légtömeg végül a Föld forgásából adódó Coriolis-erő hatására ciklonális, vagyis az óramutató járásával ellentétes irányú forgásba kezd. Körülbelül november elejére létrejön egy több mint 10 ezer kilométer átmérőjű, ám mindössze 30 kilométer vastagságú hideg örvény.

Hogyan befolyásolja az időjárást ez az örvény?

Amikor az örvény erős, a hideg levegő nagy része a sarkkörön belül marad, így a mérsékelt égöv telei általában enyhébbek. Ha viszont az örvény a troposzféra felől érkező zavarok hatására bekövetkező hirtelen sztratoszférikus melegedés következtében meggyengül vagy szétesik, akkor a zonális, vagyis nyugatias áramlás is jelentősen meggyengül, a sarkvidéki hideg pedig könnyebben tud dél felé kitörni, akár Európa vagy Észak-Amerika irányába. Egy ilyen hirtelen sztratoszférikus melegedés egyébként rendkívül gyorsan és intenzíven tud lezajlani, olykor pár nap alatt 40–50 fokot emelkedhet a sztratoszféra hőmérséklete.

Az előrejelzések szerint november elején jelentős gyengülést fog „elszenvedni” a sarki örvény, ezáltal a zonális szél sebessége a 10 hPa-os nyomási szinten jelentősen lecsökken, a szél akár keleties irányba is fordulhat, vagyis hirtelen sztratoszférikus melegedés mehet végbe. Ennek hatása néhány nap elteltével általában a troposzférában is jelentkezik. Nagy kiterjedésű blokkoló anticiklonok alakulhatnak ki olyan területeken, ahol egyébként ciklonok szoktak tevékenykedni, — így például Izland vagy a Brit-szigetek fölött, — melyeknek a keleti, azaz hideg oldalán nagy mennyiségben törhet ki a sarkvidéki eredetű levegő dél felé. 

Mit jelent ez hazánkra nézve?

Hazánkban egyelőre folytatódik az átlagosnak megfelelő őszi időjárás, hajnalonta többfelé lehet gyenge fagy, délutánonként pedig 12–17 fok közötti csúcsokra számíthatunk. A hagyományos, fizikai és az adatalapú modellek nagy része szerint is a következő héten északias áramlással egyre hidegebb légtömeg éri majd el térségünket, a hőmérséklet a sokéves átlag alá süllyed.

Hogy ez a lehűlés elhozza-e térségünkbe az idei téli szezon első havazását, még kérdéses. A következő napokban valószínűleg egyre letisztultabb képet kapunk a várható lehűlés mértékéről és területi kiterjedéséről, addig is kövessétek nyomon naponta kétszer frissülő előrejelzéseinket!

Iratkozz fel Messenger csatornánkra, hogy elsők között értesülj a fontos időjárási hírekről.

Borítókép: Peterdy Péter