Gyülekeznek és táncot járnak a seregélyek a Balatonnál
A több ezres rajok koordinált, gyors irányváltásaival bámulatba ejtően mozognak az égen.
A napokban rengeteg madárt látni a Balaton partján, ahogyan a víz és a nádasok környékén szinte egyetlen nagy szerves felhőként hullámoznak: úgynevezett seregélytáncot járnak.
De talán sokakban felmerül a kérdés, hogy miért van most ennyi seregély a Balatonnál?
Egyrészt a Balaton környéki kiterjedt nádasok és vizes élőhelyek tökéletes, védett éjszakázóhelyet nyújtanak a madaraknak. Alkonyatkor a környékről mind ide gyűlnek be aludni, mert a víz fölé nyúló nádasban védve vannak a szárazföldi ragadozóktól (például rókáktól, menyétektől).
Másrészt nyár végén és kora ősszel a költési időszak befejeztével az az évi fiatal és a felnőtt madarak hatalmas, közös csapatokba verődnek. Ilyenkor a környező területekről és a tágabb régióból is összeállnak a rajok.
Ez a látványos égi tánc nemcsak szép, hanem életmentő stratégia is: a több ezres raj koordinált, gyors irányváltásaival összezavarja a ragadozó madarakat (pl. a sólymokat vagy héjákat), így azok nem tudnak kiragadni egy-egy különálló egyedet a tömegből.
Nem mellesleg a madarak számára a Balaton-felvidék és a tó környéke nyár végén táplálékkánaán. Egyrészt a környékbeli szőlőültetvények és gyümölcsösök érésben lévő termései vonzzák őket, másrészt a vízparti rovarok és az árvaszúnyog-rajzások is bőséges fehérjeforrást biztosítanak.
számára | Fotó: Nagy-Kurunczi Rita
Bár a seregélyek egy része rövid távú vonulóként csak később (vagy enyhe teleken egyáltalán nem) indul el délre, a nyár vége jelzi az őszi vonulási időszak kezdetét, amikor a madárrajok létszáma folyamatosan duzzad.
Borítókép: Nagy-Kurunczi Rita