Gleccserszakadás okozhatta a nepáli árvízkatasztrófát – közel 1200 métert zuhant a jégtömeg
A szerdai katasztrófális villámárvizet egy magashegyi gleccser leszakadó darabja válthatta ki.
Az augusztus 26-i nepáli villámárvíz hátterében egy magashegyi gleccser leszakadó darabja állhatott. A mintegy 5200 méteres magasságban meginduló jég- és kőtömeg közel 1200 métert zuhanva ideiglenesen elzárta a Bhote Koshi folyó medrét. A természetes gát mögött ez alatt rohamosan emelkedett a vízszint, egyes szakaszokon fél óra alatt kilenc métert – amikor pedig a torlasz átszakadt, a felgyülemlett víz, jég, iszap és kőtörmelék rendkívül sűrű áradatként zúdult végig a völgyön.
X/Twitter betöltése
A jelenséget kísérő rezgéseket a műszerek 5,2-es magnitúdójú szeizmikus eseményként rögzítették, amit sokan kezdetben földrengésnek véltek. Az amerikai földtani szolgálat (USGS) utólagos vizsgálata szerint azonban a jelet maga a lezúduló jég- és sziklatömeg kelthette, valódi földrengés nem történt. Geológus szakértők szerint a nagy magasságból lezúduló jég a becsapódás energiájától rendkívül gyorsan folyékony halmazállapotúvá válhat, bár a katasztrófa pontos kiváltó okait a szakemberek egyelőre még vizsgálják.
X/Twitter betöltése
Az árhullám települések sorát öntötte el, utakat, hidakat és energetikai létesítményeket rongálva meg a térségben. A halálos áldozatok száma meghaladta a 270 főt, mintegy 800 külföldi állampolgárt – köztük három magyart – tartanak számon eltűntként.
A szakértők a klímaváltozás szerepére is felhívják a figyelmet: az északi félteke más térségeihez hasonlóan a Himalájában is gyorsuló felmelegedés zajlik, ami fokozott jégvesztéssel és ezáltal a hasonló magashegyi jég- és gleccseresemények növekvő kockázatával jár. A térségben tavaly is történt hasonló katasztrófa, az akkori villámárvízben a nepáli hatóságok és a sajtóhírek szerint legalább 9 ember veszítette életét, valamint jelentős infrastruktúrális károk keletkeztek.
A borítókép illusztráció