illusztráció illusztráció

Fölénk húzódik a hőkupola

A következő napokban tovább fokozódik a kánikula, vasárnap és hétfőn 39 fokig emelkedhet a hőmérséklet.

Európa nyugati felén napok óta tombol a 2026-os nyár első komolyabb, szokatlanul intenzív hőhulláma. Franciaországban, Spanyolországban és Olaszország északi részein sorra dőlnek meg a napi és havi melegrekordok: hétfőn a franciaországi Brive-la-Gaillarde és La Couronneban is 43,0 °C-ot mutattak a hőmérők.

Az extrém forróságot okozó légköri képződmény azonban nem marad veszteg: a magassági gerinc fokozatosan kelet felé helyeződik, így a hét második felében hazánkat is elárasztja a szubtrópusi eredetű, afrikai légtömeg.

Vasárnapra és hétfőre a legfrissebb modellfutások alapján Magyarországon is tetőzhet a kánikula, 

a csúcshőmérséklet akár a 39 °C-ot is elérheti.

Alább az AIFS-ENS adatalapú — azaz a múltbéli mintákon tanított — valószínűségi modell 50 különböző előrejelzésének átlagát mutatjuk a hétfő délutáni órákra:

A több tucat forgatókönyvet felvázoló előrejelzések átlaga is kiemelkedően magas hőmérsékletet mutat jövő hétfőre | Térkép: AIFS-ENS / Időkép

A tartós és extrém forróság meteorológiai hátterét egy masszív, nagy kiterjedésű anticiklon (magasnyomású légköri képződmény) és az ahhoz kapcsolódó magassági gerinc adja.

A magasnyomású rendszerek belsejében a levegő a magasabb légrétegek felől a talaj irányába süllyed. A leszálló légáramlatok hatására a levegő felmelegszik és kiszárad, ami teljesen feloszlatja a felhőzetet, és megakadályozza a gomolyfelhők képződését. Ez a masszív magasnyomású zóna egy áthatolhatatlan falként (ún. blocking) viselkedik az Atlanti-óceán felől érkező hűvösebb, csapadékot szállító időjárási frontok számára, melyeket északra, Skandinávia felé kényszerít.

illusztráció
A következő napokban kelet felé helyeződik át a hőkupola | Térkép: AIFS-ENS / Időkép

Ahogy a magasban elhelyezkedő magassági gerinc egyre közelebb húzódik hozzánk, a süllyedő levegő a nagyobb nyomású alsóbb rétegekbe érve összenyomódik. A fizika törvényei szerint az összenyomódó gáz felmelegszik. Ez a folyamat hőkupolát (heat dome) hoz létre felettünk: a meleg levegő beszorul a talaj közelébe, miközben a felhőtlenség miatt a zavartalan, napi 15–16 órás napsütés rendkívül intenzíven, közvetlenül melegíti a felszínt.

Az anticiklon áramlási rendszeréből adódóan a hátoldalán (vagyis tőlünk nyugatra, délnyugatra) folyamatos az afrikai, szubtrópusi légtömegek utánpótlása. Ez az áramlat szállítja a több ezer kilométeres utat megtevő, forró levegőt egyenesen a Kárpát-medence fölé.

Magyarországon a hét közepéig még 31–35 °C közötti csúcsértékeket mérhetünk, csütörtöktől azonban megkezdődik a markáns melegedés. A jelenlegi prognózisok szerint a hétvégére az ország nagy részén 35 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, a legmelegebb tájakon – különösen az Alföldön és a déli határvidéken – vasárnap és hétfő délután a 38–39 °C-os csúcsok sem kizártak.

Mivel a légköri blocking miatt frontátvonulásra a hét elejéig nincs kilátás, a talaj is teljesen kiszárad, ami tovább erősíti a lokális felmelegedést – mivel hiányzik a párolgásra elhasználódó energia, így szinte a teljes napsugárzás a levegő hőmérsékletét növeli. Készüljünk fel a trópusi éjszakákra is: a nagyobb városokban és a beépített területeken a hajnali órákban sem hűl majd 22–24 °C alá a levegő.

Némi enyhülésre a jelenlegi számítások alapján a jövő hét közepén nyílik meg a lehetőség.

Borítókép: Bánhidi Ági

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés