Fent tavasz, lent tél: dolgozik az inverzió
10 fokos különbség alakult ki a napos és ködös területek között.
Normál időjárási körülmények között a magasabb tengerszint feletti magasságokban hidegebb a levegő, míg a felszínhez közel melegebb. Inverzió (hőmérsékleti fordítottság) esetén azonban ez a felállás megcserélődik: a hideg, nehezebb levegő megül a völgyekben, medencékben és az alacsonyabban fekvő területeken, míg a magasabb régiókban vagy a dombságok, hegységek lejtőin jóval enyhébb, melegebb légtömegek helyezkednek el. Na most éppen ez történik hazánkban.
Hőtérképünkön jól látható, hogy míg a fagyzugos vagy ködösebb völgyekben és északi területeken mindössze 0–2 °C körül alakul a hőmérséklet (helyenként akár fagyközeli értékekkel), addig a magasabban fekvő vagy napsütötte domvidékeken a 10–11 °C-ot is eléri a hőmérő higanyszála — holott már a délelőtt közepén járunk.
A Dunakanyarban például egy Vác melletti dombvidéken a napsütötte részen kereken 10 fok volt, miközben lent a Városban és a Duna mellett elterülő településeken fagypont körül alakult a hőmérséklet.
Hajnalban a derült, szélcsendes éjszaka és az anticiklon hatása miatt erősödött az éjszakai kisugárzás, aminek meglett az eredménye: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tornyospálcán -9,16 fokot regisztráltunk a hajnali órákban.
A Bükk-fennsíkon azonban ennél is jóval keményebb hideg tombolt. A Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézete által üzemeltetett Mohos-töbör meteorológiai mérőállomásán egészen -16,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, ami az idei ősz eddigi legalacsonyabb értéke ezen a mérőhelyen.
Borítókép: Nagy-Kurunczi Rita
