Augusztus 22-én megdőlt a globális óceánfelszíni hőmérséklet rekordja

Ráadásul egy szokatlanul erős El Niño előtt állunk, így valószínűleg a következő hónapokban a mostani rekord is megdől majd.

Új csúcsot állított be a Föld óceánjainak felszíni hőmérséklete: augusztus 22-én 21,1 Celsius-fokot mértek globális átlagban, ezzel megdőlt a 2024 márciusában felállított, 21,09 fokos rekord. A hírt az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata tette közzé.

A friss csúcs azért is figyelemre méltó, mert az óceáni hőrekordok jellemzően márciusban vagy áprilisban dőlnek meg, amikor a túlnyomórészt vízzel borított déli féltekén véget ér a nyár. Ezúttal viszont augusztusban sikerült felülmúlni a korábbi, augusztusi rekordot (20,98 fok) is – méghozzá jelentős mértékben.

A szakértők szerint ebben kulcsszerepet játszik egy rendkívül erősnek ígérkező El Niño, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A jelenség a csendes-óceáni passzátszelek irányát és erősségét változtatja meg, aminek hatására meleg víz emelkedik a felszínre az óceán keleti térségeiben. Mivel a Csendes-óceán a bolygó felszínének óriási hányadát teszi ki, ennek hatása messze túlmutat a térségen: az egész globális éghajlatot befolyásolja.

A hőmérsékleti rekordhoz emellett hozzájárult, hogy a sarkvidéki tengerek, köztük a Déli-óceán és a Jeges-tenger is sorra döntötték saját melegrekordjaikat.

Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárási Előrejelző Központ (ECMWF) klímaügyi stratégiai vezetője szerint a friss adat is azt jelzi, hogy az óceánok egyre nagyobb nyomás alatt állnak. Az emberi eredetű klímaváltozás mellett most az El Niño is pluszhőt pumpál a rendszerbe, ami veszélyt jelenthet a tengeri ökoszisztémákra és a partvidéki közösségekre egyaránt. Aggasztó jel, hogy a tengeri hőhullámok száma az 1990-es évek eleje óta a háromszorosára nőtt.

Milyen következményekkel járhat a felmelegedő óceán?

• Tengerszint-emelkedés: a melegebb víz nagyobb térfogatú, ez önmagában is emeli a tengerszintet, veszélyeztetve az alacsonyan fekvő partvidékeket és szigeteket.
• Korallzátonyok és tengerifűmezők pusztulása: ezek károsodása megbonthatja a tengeri táplálékláncot, és nehéz helyzetbe hozhatja a halászatot és az akvakultúrát is.
• Erősebb viharok: a melegebb tenger több hőt és párát ad át a légkörnek, ami intenzívebb viharok kialakulásához vezethet.
• Gyengülő szén-dioxid-elnyelés: a felmelegedő óceánok kevésbé hatékonyan nyelik el a légköri CO₂-t, pedig ez a folyamat a klímaváltozás elleni küzdelem egyik alappillére.

Borítókép: Zotyo73