A ferencvárosi Illatos-árok is csaknem kiszáradt
A mesterséges csatornában már csak egy aprócska részen maradt víz a madarak számára.
Útja során az árok Kőbányáról indulva, Kispest és Ferencváros határát érintve halad át a Ferencvárosi Kiserdő mentén, majd végül Pesterzsébetnél torkollik a Ráckevei-(Soroksári-)Dunába.
A Ferencvárosi Kiserdő fái között kanyargó Illatos-árok a főváros egyik legkülönlegesebb és legellentmondásosabb vízfolyása. Bár a neve idilli hangulatot áraszt, története sokkal inkább a pesti oldal iparosodásáról, környezeti átalakulásáról és a várostervezés kihívásairól mesél.
Az Illatos-ároknak nincsen természetes hegyi forrása, mivel egy teljes egészében emberi kéz által alkotott, mesterséges csatornáról van szó. Kiindulópontja Kőbányán található, ahonnan eredetileg a 18. században ásták ki azzal a céllal, hogy elvezesse a pesti síkság mocsaras, vizenyős területeinek talajvíz- és belvizét.
A 19. és 20. század folyamán a környék viharos gyorsasággal iparosodott. A kőbányai sertéshizlaldák, vágóhidak, szappangyárak és a későbbi Budapesti Vegyiművek megjelenésével az árok funkciója gyökeresen megváltozott: a belvízcsatornából a környékbeli üzemek és háztartások fő ipari és kommunális szennyvízelvezetője lett. Az „Illatos-árok” elnevezés így vált gúnyos eufémizmussá.
Ma az Illatos-árok vízhozamát már nem a tisztítatlan ipari szennyvíz adja, hanem elsősorban a csapadékvíz és a talajvíz. Az árok gyűjti össze és vezeti el a környező kerületek (Kőbánya, Kispest, Ferencváros) utcáiról, háztetőiről, parkolóiról és ipari ingatlanairól lefolyó esővizet. Reméljük, erre ma éjjel újra lesz lehetősége.
Borítókép: Kiss András