2050-re állhat helyre a Föld ózonrétege
Ma van az ózon világnapja, 1987-ben ezen a napon írták alá a Montreali Jegyzőkönyvet.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) jelentése szerint az Antarktisz fölötti ózonlyuk mérete 2024-ben kisebb volt, mint az azt megelőző években, ami bíztató hír bolygónk egészségének szempontjából.
Az 1970-es évek közepén az aeroszolokban és hűtőszekrényekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (CFC-k) azonosították az ózonréteg elvékonyodásának fő okaként, ami „lyukakat” hozott létre, köztük egy különösen nagyot az Antarktisz felett.
Napra pontosan 38 évvel ezelőtt, 1987. szeptember 16-án írták alá a Montreali Jegyzőkönyvet, ennek emlékére minden év szeptember 16-án tartják az ózon világnapját. A Montreali Jegyzőkönyvhöz Magyarország 1989-ben csatlakozott, azóta pedig több mint 190 ország részt vesz benne. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult,
az ózonréteget lebontó vegyi anyagok fogyasztása és termelése mára több mint 99 százalékkal csökkent.
Az ózonréteg a század közepére térhet vissza az 1980-as évek szintjére. A 25-30 kilométeres magasságban található sztratoszférikus ózonréteg szűri a Nap ultraibolya sugarait, amelyek rákot okozhatnak, károsíthatják az immunrendszert, sőt még az élőlények DNS-ét is.
Az Antarktisz feletti ózonrétegben minden tavasszal újra megjelenik a lyuk. Tavaly szeptember 29-én érte el csúcspontját, 46,1 millió tonna ózonhiánnyal, ami alacsonyabb a 1990–2020 közötti időszak átlagánál.
Ha a jelenlegi politikák változatlanok maradnak, az ózonréteg várhatóan 2066 körül éri el az 1980-as (a lyuk megjelenése előtti) értékeket az Antarktisz felett, 2045-re az Északi-sark felett, 2040-re pedig a világ többi részén.
A borítókép illusztráció