2–3 héttel korábbra tolódott a szüret időpontja

Egyes korai fajtákat már augusztusban elkezdtek leszüretelni, a borászatok kénytelenek lesznek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

A 2026-os hazai szőlőszüret túlnyomó része — különösen a korai és középérésű fajtáknál — mostanra már lezárult. Olyannyira, hogy a korai fajták közül néhányat (például a Csabagyöngyét vagy az Irsai Olivért) már augusztus elején-közepén elkezdtek leszüretelni. 

A szüret időpontja az elmúlt évtizedekben átlagosan 2–3 héttel tolódott korábbra a Kárpát-medencében. Míg korábban a szüret klasszikusan szeptember közepétől október végéig tartott, addig ma már az említett korai fajtáknál akár nyáron elkezdődik, de sok borvidéken a korábban szeptember végére vagy októberre eső főszüret is áttevődött augusztus végére és szeptember elejére.

A Kárpát-medence borvidékein a növekvő átlaghőmérséklet és a vegetációs időszak lefedettségének megnyúlása gyökeresen megváltoztatta a szőlő fenológiai fázisait. A rügyfakadás, a virágzás és a zsendülés egyaránt hetekkel korábbra tolódott.

A korábbi érés és az intenzív nyári hőségek közvetlen hatással vannak a bogyók beltartalmi értékeire. A magas hőmérséklet felgyorsítja a cukortermelést, miközben a szőlő természetes almasav-tartalma rohamosan lebomlik. Ez a folyamat gyakran úgynevezett fenolos éretlenséghez vezet: miközben a bogyó cukortartalma már magas alkoholfokot vetít előre, a héjban és a magban lévő aromák, tanninok még nem érték el a teljes érettséget. 

Az éghajlatváltozás másik kritikus tényezője az időjárási szélsőségek gyakorisága és intenzitása. A korábbi rügyfakadás miatt a tavaszi fagyok jóval sérülékenyebb állapotban érik a tőkéket, míg a nyári tartós aszályok és a 35 °C feletti kánikulai napok leállítják a növény fotószintézisét, sőt, a bogyók napégését okozhatják. Emellett a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék vagy a jégverések közvetlen terméskiesést okoznak, és növelik a gombás fertőzések kockázatát.

Borítókép: Harkai Ernő